2010. február 9. kedd

2010 február 9. | Szerző: mérleg, bizonytalanság |

Vedd figyelembe, amikor az észrevételeidet megfogalmazod, hogy ma rosszul ébredtem! Telefonban nem fog látszani, ha felemelem az ujjam, figyelmeztetésként, hogy már megint elbeszélünk egymás mellett!

3/4 7-kor providenték újra támadásba lendültek! Ezen a hajnali órán egy igen éber (ellentétben velem, akit álmából ébresztett a hívás!) némber volt szíves azt tudakolni tőlem, hogy mennyi a pénz. Mihez képest? És kinek a mennyi? És egyáltalán! Normális az ilyen? A telefonhívásoknak is van valamiféle etikettje, gondolom, szerintem! Ilyen időpontban hívást csak a szigorúan vett családtagoktól nem veszek zokon, barátoktól- ismerősöktől csak a vészhelyzet indokolja, szerintem! Szóval, igen morcan ébredtem. És azóta is hiába döntöm magamba a kávét számolatlanul, nem tudok magamhoz térni, pedig kellene! Azt hiszem ebéd után sziesztázok egyet, tekintettel arra is, hogy

éccaka félegyig dódoztam.

Szép napokat!

ui: Délután ne hívj, mert aludni fogok, szerintem!